1. Lassúhajtó csellengők. Gyárilag hiányzik belőlük a jobboldali (gáz)pedál. Zöld lámpánál is képtelenek időben és normálisan elindulni, akkor lapozgatják a gép kézikönyvét, hogy miként működik a sebességváltó, hogyan kell sebességfokozatba kapcsolni ezzel a szerkezettel. Amúgy pedig biztonsági (vagy üzemanyagvédelmi) okokból az éppen megengedett aktuális sebességhatár alatt maradnak 15-30 km/órával.
2. Féklámpavillogtatók. Spéci lábfejfittness guruk, hol a gázt nyomják, hol a féket. A lényeg, hogy valamelyik pedált mindig nyomják valamennyire.
3. Gyárilag index nélküli masinák. Lite változatuk: előbb fékez, majd az utolsó pillanatban esetleg indexel is.
4. Tintahal ősökkel rendelkező, harcigázokat kiengedő dízelek (Többnyire lehetőleg kipreparált vagy hatástalanított részecskeszűrővel).
5. Autópálya belső (középső) sáv bérletesek. Lehetőleg max. 100-110-es tempóban.
6. Vezetés közben mobilozók. Kihangosítóra nem telik nekik. Vagy nem tudja párosítani a mobilját a fedélzeti komputerrel.
7. Vaksi, vagy rosszul beállított menetfényű masinák. Külön állatfaj a ködlámpáit – legalább az elsőket - állandóan használó sofőr.
8. Sárgán és piroson áthajtók. Ne felejtsd: annak van elsőbbsége, akinek megadják!
9. Zebrán gyalogosnak elsőbbséget nem adók. Külön állatfajta közöttük, aki a másik sávban már lassító vagy megálló autó mellett a zebrán megy el…
10. Ja, a kamionokat meg a teherautókat. Úgy anblock, ahogy vannak. Tisztelet a néhány kivételnek. (Bocs tudom, logisztika/áruszállítás kell, meg csak a nem is olyan könnyű munkájukat végzik – de akkor is… Meg legyen en bloc , ha valakit nagyon zavar - még mindig jobb, mint az "evvel/avval"...)
11. A „holtsávutazókat”. Nem lassít, nem gyorsít, marad a holtsávban. Esetleg beáll egy kamion mellé, és ott utazik. Spéci esetben még arra is képes(ek), hogy autópályán vagy többsávos úton beállnak egymás mellé ketten, és a megengedett sebesség alatt 5-10-15 km/ó-val hatalmas feltorlódát okoznak. Amit észre sem vesznek, mert a tükröt nem használják.
12. A „cikázókat”. Vagy lemaradok tőlük, vagy faképnél hagyom őket. Kicsit hasonló, ha elkezdenek „letolni”. Megoldás hasonló, mit előzőnél: vagy elengedem az első adandó lehetőségnél, vagy elhúzok tőle.

Meg hát persze a fő mumus, a mindenki által utált dugók. De az más tészta.

Szóval engem a tartósan és lényes mértékben a megengedett sebesség alatti közlekedés nagyon irritál. Ha amúgy lenne mód a normális haladásra. Nem is az "időveszteség" oldaláról, hanem veszélyessége miatt zavar a dolog. Az ilyen vezetők oszlopot gyűjtenek maguk mögé, ahonnan időnként, illetve előbb-utóbb valaki(k) megindul(nak), megunván a tötyörgést. Amúgy a MOTOZIN 2019/2 számban van egy cikk Ománról. Ott 120-al szabad menni a sztrádán. Mindenki annyival megy. (Mint ahogy USA, Kanada = mindenki 110-el megy. Se lassabban, se gyorsabban. Jó régi tapasztalatom szerint.) Egyrészt a rém gyakori traffipaxok miatt. Másrészt azért, mert különben letolnak, levillognak, ledudálnak (i.m. 63.o.). 

Ezzel együtt nem állítom, hogy ez lenne a hazai közlekedés legnagyobb problémája. Szó sincs róla. A felsorolásomból a 8.-9. pont áll ahhoz legközelebb, ami szerintem a figyelmetlenség és az elsőbbségi szabályok súlyos megsértése. A poszt azonban nem ezekről szól, hanem az általam nagyon utált, leginkább a közlekedési kultúrához tartozó elemeket foglaltam csokorba. Pont egy tucatot.

Jó, én sem vagyok ma született bárány. Bennem vajon mit utálnak a közlekedés többi résztvevői időnként?

1. Mondjuk úgy, hogy szeretek tempósan közlekedni. (De az autót/motort soha nem „cibálom”.) Miután nem a műszereket, hanem a forgalmat figyelem, előfordulhat, hogy átlépem a megengedett sebességet.
2. Előzőből következően néha (törekvésem ellenére még mindig) előfordul, hogy túl közel kerülök az előttem lévőhöz. Miután a fordított szerepet én is utálom, ez csak véletlenül és átmenetileg áll fenn.
3. Fentiekből fakadóan előfordul, hogy előzési szándékomat hosszas indexeléssel, esetleg fénykürt villantással is jelzem. Ezt nem mindenki és nem mindenkor veszi jónéven.  (Mondjuk itt végül én is rászaladtam, mert arra számítottam, hogy elenged, időben visszahúzódik a külsőbe. Rég tök üres volt a külső sáv, ő pedig még mindig belül üdült. Ráadásul 130 alatt. 11-12 mp, illetve 350-400 m kellett neki a visszatéréshez az üres külső sávba.)  
4. Azt hiszik, hogy nincs féklámpám. Pedig csak indokolatlanul nem fékezek. (Meg nagyot se, csak szükség esetén. Évente csak néhányszor.)
5. Sárga lámpánál viszont fékezek és megállok. Mutogattak, meg dudáltak már rám emiatt.
6. Ha túl nagy a tökölés, néha megindulok „hátulról” is – ha van hová kényelmesen beállnom előrébb. (Motorral ez egyszerűbb meg jobban el is tűrik a többiek, autóval azonban már macerásabb a dolog.)
7. Teherautót/kamiont/fekete lefüggönyzött/fóliázott és általában a kilátást akadályozó nagy dögöket nem tűrők meg magam előtt.

És az utasaim?

1. Hát időnként bizony szentségelek. Többnyire nem ok nélkül.
2. Még mindig elszakad (nagyritkán) a cérna. Na ekkor nagyon határozottá tudok válni, 1-2 fokozattal visszakapcsolt sebváltóval.
3. Nagyon kanyargós úton kértek már arra, hogy menjek kicsit lassabban. Nem a sebesség, hanem a dülöngélés miatt. (Legutóbb 2 éve Madeirán…)
4. Egy főről tudok, aki valszig nem lenne hajlandó beülni általam vezetett autóba. Eddig legalábbis elhárította ilyen jellegű ajánlataimat. Mondjuk Ő (She is a Lady) eleve csak jobb hátulra hajlandó beülni egy autóba végszükség esetén, utána pedig kizárólag a km órát figyeli az út végéig. Ha 80 fölé megy a mutató, elkezdi szaporábban venni a levegőt. Sztrádán 100 a tűréshatára állítólag. (Bocs, ha olvasod! Úgy döntöttem, hogy vagy olyan jó fej, hogy nem veszed - túlságosan - rossznéven ezt az indiszkréciót tőlem. Legfeljebb legközebb meghúzhatod a fejem tetejét fedő hajkoronámat...)
5. Motorral eleve és alapból nem viszek utast, ez utoljára közel 50 évvel ezelőtt fordult elő. Így nem tudom, mit gondolnának a vezetésemről.

Sumsum: a közúti közlekedés veszélyes üzem. Észnél kell(ene) lenni mindig és mindenkinek. Amióta vezetek mondom, hogy a „lassúhajtás” veszélyesebb a „gyorshajtásnál”. Nem a relatív gyorshajtásnál, az nagyon más téma. (Mondjuk nem a rendőrség-féle formája, mert azt mindenre ráhúzzák, ezért szerepel a baleseti statisztikák első helyén a gyorshajtás. A tényleges, dokumentált gyorshajtás 1-2% környékén van – már ahol meg amikor bevallják.) Mentem jócskán vizes/havas-jeges/sáros, rossz minőségű, kanyargós, keskeny stb. úton. Eddig balesetmentesen (KGFB szempontból is). Kop, kop... Nemcsak elfogadom, hanem vallom is, hogy az út- és forgalmi viszonyoknak, a gépednek, valamint fizikai és pszichikai állapotodnak megfelelő tempóválasztás az alapvető. Soha nem dünnyögök, ha valaki „csak” a megengedett sebességgel halad, vagy kritikusabb helyeken „óvatoskodik”, esetleg "T"- betűs. A szabályokat is többnyire és alapból betartom. De nem esek kétségbe, ha valamelyiket véletlenül áthágom. És bizony néha előfordul – főleg motorral a nagyobb erőtartalék és kisebb helyigény miatt -, hogy többé-kevésbé tudatosan szegek szabályt. (Motorosoknál 2 eklatáns példa a záróvonal és a sebesség.) Ennek általában biztonsági vagy forgalmi okai vannak, és amúgy nem jellemző rám. De pl. előzés közben gázelvétel a sebességhatár átlépése miatt sok minden, csak nem élet- és ésszerű. Végül a „lassúhajtásos” megjegyzésem megkoronázásaként, talán kissé provokatív módon még valami. Nem szeretném, ha elszabadulnának az indulatok, remélem nagyon keveseket irritálok ezzel. Tehát:

, azaz „Kérjük, ne etesse a trollokat – azaz észre se vegye a kellemetlenkedőket, ne reagáljon kommentjeikre (Forrás: Wikimedia Commons / Sam fentress / GNU-FDL 1.2)”

Szóval úgy vélem, hogy túl sokan vannak a magyar utakon, akiknek az „idegrendszeri információ-feldolgozási képessége/kapacitása” nem elégséges a biztonságos közlekedéshez. Mind a mennyiséget, mind a minőséget és gyorsaságot illetően. Most nem pusztán a „kóválygó” járművekre gondolok (pia, kokó, gyógyszer, fáradság vagy ezek kombinációi). Hanem akiknek mindig megalszik a tej a szájában, igazából fogalma sincs a közlekedésről, eleve stresszel tőle, önbizalom hiányos, határozatlan, figyelmetlen, és mégis kimegy az utakra. Aki mindig csak fut a történések után. Pusztán reagál, azt is esetleg rosszul. Nem vezeti a gépét, hanem csak utas benne/rajta – a volán mellett. Meg se próbál 1-2 mp-el a történések előtt lenni, a szituációk várható kimenetelét „előre vetíteni”. Jó, sajnos vannak sakk-matt helyzetek. Én is mentem már át 100-as tempóban útközepén fekvő döglött vaddisznón éjjel. Még videó is van róla, ment a kamera. Szerencsém volt, minimális kárral megúsztam, még a futómű is kibírta.  

Hosszabb lettem a tervezettnél. Az apropó az volt, hogy pár napja taknyos úton, esti szürkületben motorral majdnem megstuccoltam egy márkás kocsit. Körforgalom bejáratánál. Jó, volt forgalom rendesen. De éppen sehol semmi, tiszta a bejárat. Őnagysága előttem megindul – és meggondolja! Mintha stop tábla lenne – megáll körbe nézni! Miután nem először jártam így, némi automatikus szitkozódás mellett én is befékeztem – oszt a körforgalom után (még záróvonal volt, bevallom) gyorsan faképnél hagytam. Közeledett a következő körforgalom… Utólag kicsit szégyelltem és szidtam is magamat az eset miatt. De ez volt egy példa arra, amikor biztonsági okokat ideologizálva szabálytalankodtam, tudatosan átléptem egy záróvonalat.

Na, aki olvassa, ne fogja vissza magát! Szabad a kommentelés. Sőt szavazást tervezek. Nincs gond ellenvéleménnyel és vitával, csak trollkodás ne legyen!

Ja, még egy  szempontból nem szeretném, ha felsorolt példáim okán félre értenétek. Mielőtt bárki elfogult szexistának nevezne: pl. a feleségemet kitűnő sofőrnek tartom. És nem azért, mert Ő tartja a családi időrekordot Balatonról haza, még a Volvoval vagy az 1.6-os "rettenetes" Suzukival (ezek nagyjából egyforma tempóra voltak képesek). Mondjuk a komplikáltabb rutinmanővereket inkább átvállalom Tőle (pl. hátramenetben abszolválni a hosszú és meredek balatoni vízes/havas felhajtónkat). Anno az ikerszomszédunk is nő létére úgy és olyan lendülettel manőverezett az emelkedős garázsnál, ahogy egyik fiú sem mert. De a kedvenc, követett és csodált szóló motoros világutazóim is nők, Noraly és Kinga. (Van fiú is, több is, pl. Andor.)

Végül 2 szavazás lesz, mert nem lehet több választ bejelölni. Tehát az első (vagylagos): 

Második: az eredeti felsorolásom (volt benne "dugó" is, de kivettem, azt mindenki rohadtul utálja), itt is csak egy választ enged a rendszer!