Már lassan a tavasz közepén járunk, így éppen ideje összefoglalni idei téli motorozásom tapasztalatait. Ez volt az első téli motoros idényem, a „félidőben” írt I. részben foglaltakat fenntartom (itt), és nem ismétlem.
A lényeg, hogy lehet motorozni télen, de csak ésszel (mint amúgy is, mindig). Mindegyik 3 téli hónapban 10-12 alkalommal ültem motorra. Jellemzően 20-25 km-es távokat futottam le. Leginkább a gép(ek) „karbantartását” szolgáltak ezek. Kicsit belezavart a képbe, hogy február utolsó harmadában kicsit váratlanul beszereztem a „téliesített” Piaggio mellé egy „motor” motort, egy Honda CB 500-ast. Szerencsére viszonylag jó idő volt, így alaposan beöltözve nem volt akadálya az „új” gép érdemi kóstolgatásának.
A Piaggio téliesítése beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A nagy plexi egészen szuper, megtartom a nyári szezonra is. A Tucano „szoknyát” március közepén leszedtem. Szerintem csak ezt a típust szabad venni. Jó volt, „meleg” is volt – de igazából egy kicsit zavart. Ráadásul a végénél, a csípő környékén volt némi „hidegpont” az alapos beöltözés ellenére. Kesztyű ügyileg pedig a hidegebb napokon nekem a síkesztyű vált be, a motoros kesztyű kevés volt. (Nem volt markolatfűtésem és „muffom” sem.)
Amire viszont eredetileg szántam a téliesítést, az nem igazán jött be. Nevezetesen: bevásárlásra csak akkor jó, ha nagyon célzottan, rövid időre mész egy üzletbe. Mivel túlságosan fel kell öltözni, a fűtött helyiségekben nagyon hamar túl meleged lesz!
Még két általános tapasztalat:
- hiába próbáltam lefojtani a hűtőt, soha nem sikerült üzemi hőfokra melegednie a hűtőfolyadéknak.
- a nyári gumikkal kicsit instabilnak éreztem a gépeket, főleg kanyarodáskor.
Amúgy a mocik meglepően jól indultak az esetek többségében. Jó, nem volt igazi tél, és komolyabb, hosszabb idejű hidegek sem voltak. Ezzel együtt tanulságos volt a téli idényem.
Még röviden a Hondáról. 8-10 Celsius alatt nem volt módomban kipróbálni, de nem is nagyon vágyok erre. Beöltözve azonban 40-50 km-eket simán ki lehet rajta bírni átfagyás nélkül 10 fok környékén is. Mondjuk térd- és vesevédő alap ehhez. A hideg aszfalton ennek a hátulja is csúszkál időnként, főleg, ha nem figyelsz eléggé a gázmarkolatra. A hűtővízét felmelegíteni pedig teljesen reménytelen vállalkozás. (Állítólag még nyáron is jellemző a típusra a nehézkes bemelegedés.)
Végül az „átmeneti” időszakról, márciusról. Főleg a Hondával mentem, 1000 km feletti távot. A „téli” motoros ruházatban, már motoros kesztyűvel használtam – és soha nem fáztam rajta. Már elővettem a nyári dzsekit és kesztyűt – de azért ezek igazából 20 fok körül és felett igazán jók. Az elmúlt hetekben pedig jellemzően már csak a jégeralsó – farmer – térdvédő hármast használom, mert melegnek éreztem a téli motoros gatyát. Meg nekem macerásabb is beöltözni a téli cuccba.
