Nem vagyok szakember! Azaz nem „ÍGY KELL”, hanem én így csináltam!
Az egész azzal kezdődött, hogy bedöglött a számítógépem tápegysége, még bőven karácsony előtt. Ezért kénytelen voltam némi elektronikai ön- és továbbképzésbe fogni. Rendeltem is egy kínai forrasztóállomást (forrasztó hőlégfúvóval), majd egy mini ponthegesztőt akkucsomagokhoz. A tápegységet persze azonnal cseréltem, viszont a régi rosszat később se tudtam megjavítani. De belevetettem magamat a dolgok sűrűjébe. Nem apróztam el, Tesla-tekerccsel és SMD forrasztással kezdtem. Majd életre keltettem (valamennyire) egy nyáron lekukázott autó akkut, és felújítottam a réges régi, már üzemképtelen akkus fúróimat az akkucsomagok lecserélésével. (Az autó akku a ponthegesztő üzemeltetéséhez kellett.) Miután az autó akku még nem bizonyult totálisan kukának felmerült, hogy vajon lehetne-e még valamire használni? Hát pl. esetleg napelemre... Nem az igazi, de nem is reménytelen. Hát így kezdődött. Illetve az éppen futó napelemes támogatás miatt már hónapokkal előbb bejelentkeztem egy ingyenes online kalkulációra, és onnan is kaptam folyamatosan az aktuális híreket. De azt az ajánlatot azonnal jegeltem és érdemben nem foglalkoztam vele tovább, miután nem vagyok jogosult a támogatásra és felesleges (tíz)millióim sincsenek.
Szóval „Solar / Napelemes rendszerek” ügyében a hosszú, sötét téli estéken bevetettem magamat az internet mélységes bugyraiba. Viszonylag hamar sikerült kigyomlálnom a totál mekkmesteres hülyeségeket és eldöntöttem, hogy elindítok egy minimalista Solar Projectet 2022-ben. A fejleményeket felteszem a blogomra részben magamnak, részben családomnak – ha véletlenül valamikor valamiért az általam kiépítendő rendszerhez kéne nyúlniuk. Vagy csak egyszerűen használni szeretnék. Mert a Balatonon pl. évek óta kapacitásgondjaink vannak áramügyileg, ami elfogadható költségek mellett nem orvosolható. Oda egy kisegítő szolár rendszer ötlete már felmerült korábban is. De nem futottam neki a dolognak, miután nem voltam érdemben a képben.
A továbbiakban egy „Solar kezdő” nulláról indulását dokumentálom. Jelzem a buktatókat, a felmerült kérdéseket és problémákat, valamint a kifundált megoldásaimat. Hátha jó lesz még valakinek, aki hasonló fába vágja a fejszéjét. Kiindulásként nézzük mire jutottam a napelemes rendszerek áttekintése során. Ez nem lesz feltétlenül azonos a „hivatalos” fórumokon található felosztásokkal és értékelésekkel. Kifejezetten az én laikus „fordításom” és értelmezésem saját használatra.
A legnagyobb szolár rendszerek az ipari napelemparkok, erőművek. Ennek sajátos kisebb és átmeneti formája újabban egy kvázi „szövetkezeti” / energia társulásos mikrohálózatos rendszer (https://hu.euronews.com/my-europe/2022/02/14/napelemes-mikrohalozat-az-alpokban, https://www.youtube.com/watch?v=X2rsvIBSX10). De a legnagyobbak csoportjába sorolnám a nagy cégek „zöldülő” energetikai támogató rendszereit is, amire szép hazai példa a győri Audi napelemparkja. https://www.muszaki-magazin.hu/2020/10/11/audi-gyor-europa-napelempark-eon/
A saját ingatlanra telepített szolár rendszerek előzőekhez képest nagyságrendekkel kisebbek minden szempontból. Két fő csoport különül el: a hálózatra kötött és a hálózattól független, „Off grid” rendszer. Mindegyik további alcsoportokra bontható, és számos hibrid rendszer is létezik. Itthon a hálózatra kötött, többnyire háztetőkre – néhány esetben talajra – helyezett sokpaneles rendszerek a dominánsak. Ezek egyszeri komolyabb finanszírozást igényelnek, és házilagosan nem kivitelezhetőek. Alacsony költséggel és DIY megoldhatóan Európában - főleg a németeknél és Svájcban – egyre gyakoribbak a néhány paneles „balkon erőművek”. Ezeket összeszerelés után egyszerűen csak be kell dugni a konnektorba. Itthon is megjelentek a piacon, de használatuk előtt célszerű az áramszolgáltatóval egyeztetni. A lényegüket tekintve ugyanis hálózatra kötött rendszernek tekinthetők.
A hálózatra kötött rendszerek fontos eleme és alkalmazási feltétele, hogy áramszünet esetén biztonsági okokból a napelemes rendszer is lekapcsol (mert pl. a kinti villanyoszlopon dolgoznak a szakik). A villanyórának is „oda-vissza” mérőnek kell lenni.
A másik nagy csoport a hálózattól független, szigetüzemű rendszer. A legegyszerűbb – és elvétve használt – eset, amikor a napelem közvetlenül a fogyasztóra van kapcsolva. Az esetek döntő többségében azonban akkumulátor (pl. napelemes villanypásztor), vagy inkább akkucsomag szolgál a megtermelt áram tárolására és későbbi felhasználására. Az akkuk használata komoly költségnövelő tényező, és a felhasználás valamint a biztonság oldaláról megoldandó problémák egész sorát hozza magával. Cserébe a rendszer a rendelkezésre álló anyagiaknak megfelelően, „legószerűen” bővíthető, és áramszünet esetén is működik. A tervezés során kulcskérdés, hogy mit szeretnék és mit tudunk üzemeltetni az adott rendszerről. Erről előzetesen annyit, hogy világításra, TV-re elég a 12 Volt. Elektromotoros cuccokhoz már inkább 24 Voltos rendszer passzol. Ahol meg fűteni kell, oda még több feszültség javallt, minimum 48 V. Továbbá egyik esetben sem lehet megúszni a 230 V hálózati áramú átalakítót, az invertert. Megemlítem még, hogy a teljesen szigetüzemű rendszereknél kiegészítő motoros aggregátor is kapcsolható a rendszerre. Sajátos megoldást jelent az „osztott szigetüzem”, ami lényegileg több önálló, akár eltérő feszültségű szigetüzem egyidejű használatát takarja, és részben az épület eredeti vezetékezésének hálózatról leválasztott áramköreire kapcsolódik. A szigetüzem kritikus pontja az akkucsomag, e téren hatalmas fejlesztések folynak. A „Powerwall” (Tesla, LG, Sony stb.) a legújabb, egyelőre aranyárban mért trend. Ezeket lehet tisztán szigetüzemben (is) használni, de a témakör inkább a hibrid üzemhez vezet át. 
Végül röviden az előzőek kombinációjáról, a hibrid rendszerekről. Véleményem szerint ez lesz a jövő. A legegyszerűbb esetben szükség esetén az akkuk támogathatók meg hálózati rátöltéssel. Elvileg létezik továbbá az átkapcsolós rendszer. Ennek szabályozási hátterével nem vagyok tisztában, de nyilván engedélyeztetni / jóváhagyatni kell a hálózati szolgáltatóval. Az „igazi” hibrid azonban az aktuális felhasználástól és szükséglettől függően automatikusan vált a szigetüzem és a hálózati üzem között. A litium-vas (LiFePO) akkuk, illetve a komplett továbbfejlesztésüknek tekinthető „Powerwall” technológia (elválaszthatatlanul a villany autózástól) már a közeljövőben áttörést hozhat ezen rendszerek terén. Mármint ha az árak érdemben csökkennének. ((Tényleg zárójelben megjegyzem, hogy mind a villanyautózásnál, mind a solar felhasználásnál a nagy teljesítményű akkucsomag hőmérsékletének szabályozása, praktikusan fűtése/hűtése kulcskérdésnek tekinthető – és nem csak biztonsági okokból.))
Befejezésül a reklámozás szándéka és a teljesség igénye nélkül megemlítem alapvető információs forrásaimat. A napelemes rendszerekről számtalan anyag található, a számomra leginformatívabb itt. Illetve a szigetüzemű rendszerekről ugyanitt, meg a magyar Facebookon itt. A YouTube is tele van minden nyelven videókkal, nekem Mikrosilver, Peter Ceco és Ordasi Gábor csatornája tetszett legjobban. Az eddigiekből sejthető, hogy egy viszonylag alacsony költségű minimalista szigetüzemű rendszer mellett döntöttem. Illetve egy otthoniról, meg egy balatoniról. Első Naperőművem v0.1.0 indulási változatának tesztüzeme 6 hete fut. A következő posztban ennek tapasztalatairól fogok beszámolni. A beszerzési árak amúgy a pofátlantól az elfogathatóig széles skálán mozognak. Több okból is előnyben részesítem a hazai vásárlást. A kínai már közel sem olyan olcsó, mint évekkel ezelőtt – de néhány dolgot, főleg ha EU depoból jön onnan szerzek be. Mindig megnézem az amazon.de kínálatát is. Kiindulásként egy szolár panelt (29e) és egy PWM töltésszabályozót (akciózva 27e HUFosról 3,5e-re, hihi...) rendeltem, majd egy hét múlva egy munkaakkura is beruháztam (hihi 72e-ről 26e-re „akciózva”). Most már minden drágább 25-30%-kal...
Még annyit, hogy a napelemes cégek nagyon rózsaszínű optimista dumáját nem szabad elhinni. Tessék alaposabban utána nézni a dolgoknak. A napelemes nyüglődés anyagilag kizárólag a gyártó és forgalmazó cégeknek éri meg - bár kétségtelenül "zöldebbek" lehetünk a legkisebb elemének bevezetésétől is. Meg kényszerlépések jönnek, ha belevágsz. De a sajátod lesz, és kapsz egy csipetnyi függetlenséget is.
